2012. március 15., csütörtök

Nemeskocs, azaz egy napom otthon

Szeretem március 8-at, szeretem március 8-at... Hajnal 4-es önszuggesziós gyakorlat, mert hát, amíg az ember gyereke alszik, addig Réka hazamegy.
Buszon ért az első csapás, mert nem tudott visszaadni a helyijáratos emberke a pénzemből. ingyen út az állomásra. Jókora lelkiismeret-furdalás, vettem helyijáratos jegyet a vonatállomás pénztárában és visszarohantam a buszhoz, de a buszsofőr kedvesen intett, hogy nem kell, nem kell... Háh, köszönöm! :P

Felszállás a vonatra, és, mivel éjfélig dolgoztam, és egyik szeretett-fogadott lányom volt a vendégem éjjel, így egy órát, ha aludtam...(Azért, én így is szeretlek Boni! :) ) Nagy gondolatsorok közepette vártam Sandmann-ra, hogy az aludt óráim számát megduplázzam, amire aznapi második férfi csap bele a lecsómba, és kéri a diákom... neee szívassuk egymást fél 5-kor, ne mááár...
Női táska-trükk: (persze csak azért, mert nem vagyok hajlandó utazót cipelni egy napért ) csurig volt a táskám, igen: sminkcuccokkal dugig... (ember!, rólam beszélsz!! :P), könyvekkel, persze, hogy könyvekkel, a sminkcuccok csak másodlagos helyen vannak az életemben, vagy harmadlagos. Igen, harmadlagos... exBalázs megtanított, hogy műszerész csavarhúzó-készlet nélkül sehova( 2. évfordulónkra kaptam XD) A telipakolt táskától a férfiember agyhalált kap, sőőt, agytrombózist. Tehát kalauzunk is feladta a kérését. Isten tartsa meg jószokását... Mert a diákom passz, hogy hol, de megvan...

Hazaérés fél 6-ra, addig elmélyült gondolkodás, hogy mit miért? és miért nem? Majd végignéztem a napfelkeltét- falusi ember ezzel kel :)

Képet is csináltam, de a rossz fényviszonyok miatt a lényeg nem látszik, tehát nem tudom átadni azt a pillanatnyi élvezetsort, amit a látvány adott.

Szóval, hazaértem. A család fenntartói része dolgozóban volt már, az ígért kulcsot a zárhoz nem kaptam meg Karácsonyra, tehát plasztikus tekintet, néhány ima és át a Mamához... Szeretem, hogy a szomszédunk :P

Másfél óra r.e.m.-szint elérés után kivert kutya alakzat, mama tájékoztat, hogy ides-egy kisebbik, ám, annál mérföldesebben gonosz és magas öcsém itthon leledzik, és mindjárt megy gyakra. Mama nem hagy elmenni magától, többször elindultam, hogy csak 3órát alszom és jövök. Oké-oké, menj! Ajtó nyit, Réka lépne, de! Na, maradj még egy kicsit, beszélgessünk... Tehát fél 7re hazaértem, -a szomszédba-, és, mivel kicsi Mazsy még aludt az "előbb", így csengettem... erre nyitja az ajtót, hogy még a nyitott ajtón sem találok be?! A hit, kedveseim, az, az visz csődbe! ;)

Fél órás duma a gyakhelyéről és az aktuálpolitikai helyzetről a Hajós-házban(eskü, jobb, mint a Fehér-ház vagy a Pentagon),majd útjára bocsájtottam a legkisebb hajóst, és ágynak estem...
3óra helyett 4óra lett alvázsra zánva. felkel, kimos, mama jön: ebéd. az előre berendelt borsópörkölt-nokedli melegen az asztalon, nyammm...
holnap eltávozom Miskolcra,drága Mama, tehát sütit süti projekt in progress soon.
Szikszai Szintén Szeretett Szabolcs (4szeres alliteráció, jesssz) kérésére valami túrós. Akkor pite...
Nagyon szeretem, amikor a nénik-bácsik rácsodálkoznak, hogy én ballal csinálok mindent. Csókolom, kéremszépen, de tényleg nagyon, 100%-os balkezes vagyok.
Mama-Réka első menet: gyenge legyen-nem, omlós meccset kiütéssel Mama nyeri... De én omlószra akartam... :(
Nem volt rá panasz. Bár lehet, hogy a falusi elosztásnak volt betudható, hisz tészta és töltelék 1:1 arányú keveréke adta az összhangot.Ráadás: házi túró és tojás, made by God without other's hand products pecsét a tyúkokon és a tehénen. Szeretem, hogy a falusi vagyok, és egy komplett mikorgazdaság az otthonom és környéke. /a süti szépséghibáiról nem írok, mert végképp sírógörcsben törnék ki, így, egy héttel a tragikomédiát tükröző szenvedés a tepsi megválasztásánál és a tészta méretre szabásánál eseménysorozat lepörgetését is leíró, többszörösen összetett szókupac levésésénél még mindig/

Hazaér a "gyerek"trilógia minden része délután 2-re. Láttatok már szavakkal ping-pongozni valakiket? Ajánlom, egy tesóimmal eltöltött délutánt... Eszelős szívatás, de úgy intelligensen, vagy épp ennek a hiányát firtatva.
Mach-sebességű poénok. Igen, tényleg hazaértem! Lassan anyu is... Ruhák kiteregetve, rend van. Tudom, én mindig pörgök, de 12óra munka és 5óra alvás után, ez közel nincs így, és otthon vagyok, nem kell semmin törnöm magam, csak magamon... Lefeküdtem aludni egy fél órára.
Anya hazaér, persze kritikusan, mivel tudja, hogy itthon vagyok, a konyha meg nem hagyható érintetlenül, és a sütinek van illata is... Gourmet-ként barátkozik a sütivel, és nagy hangsúlyokat használva elvitatja annak esztétikai értékét Mazsoval, aki magára vállalta helyettem azt a koncepciós perhez vezető Q-A halmazt, amit anyuval lefolytatott. (Gyerekkori szokásunk, hogy átvesszük egymás balhéit... Olyan vicces, hogy mást csesznek le miattad, és a hiszékenységet figyelni, hogy abszolút elképzelhetetlen, hogy Ő tett volna valamit, de beleállt a viharba /és némely vitában a józanész csak segédtiszt, nem parancsnok./ Persze, ha durvult a hangerő, akkor bevallottuk, hogy ki a bűnös)

Apu is hazaért, hihhhetttettleeen mindenki egy helyen! Fél percig, mert, amit tenni kell, azt tenni kell! Így megy ez felénk. Ennek a munkahiánynak a kivetülését látjátok abban, hogy pörgök. A nagy frászt! Csak utálom a szájkaratét, és inkább teszem. [Hordom a vizet a Balatonba...-a szerk.]

Kupaktanács Mamánál, a Nagymamámmal, Apuval és velem. {Mama, nem vérszerinti mama, hanem Réka által neveztetett, édesapám keresztanyja, igazi nagymama húga; bár mindenki Erzsi mamának hívja, tényleg mindenki}
A legfőbb jellemzőbb, amire még kicsit büszke is vagyok, hogy pozitívan élek, meg beszélek a legtöbb esetben... Tehát Apuban és Mamára társra találva viccelődünk, hogy de így meg úgy rossz, de tojás, tej, munkahely van, akkor meg mi a gond? Nagymama echte, mint, aki nem hall, pedig semmi baj nincs semmijével, floorball-t játszik, vagy túlterhelt áramhálózat biztosítékját, lecsapja minden nevetésünk....

Eltelik a nap, Mama még legyúr Miskolcra egy jó adag szilveszterit/margarétát, csendesen elbúcsú mindenkitől, mert délelőtt vissza Veszprémbe...

Másnap 80szervezési módosulás után, és azután, hogy megtudtam, hogy egy lelkésznek csak 2állapota lehet: nős vagy nőtlen :D a la Mama (pedig ő evangélikus, és az esperes is nő a faluban), go to Nihilandia, Balázs öcsém fuvarozási cége által. I love Favorit :)  Diákigazolványom, merre jársz?


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése