Miskolc 2. nap beszámoló

Hamar kezdődött a reggel, fél 7kor... Felkészültem előre testileg, hogy nem lesz időm aludni, nem is tettem volna, ilyen társaság mellett =]
Most komolyan, refigyülisek from Veszprém, nagyon jó lett volna, ha jöttök... :(

Reggel Bogiéknak, azaz a Fészeknek segítettünk kaját csinálni, meg pakolni. Számomra, nagyon érdekes volt egy olyan csapatba csöppenni, amely már valamilyen szinten összeszokott. Oké, igen, mániám a csoportdinamika. Reggeli áhítat volt, és utána, pedig mentünk az egyetemre. Veszelka Tamás, pesti lelkésszel mentem, akivel nagyon érdekes beszélgetést folytattunk a szenvedésről, ÉPségről és fogyatékosságról.
Az egyetemen 2csapatra osztottak minket, ahol is egyik fele könyvtárt látogatott, meg kiállítást nézett. (Itt meg kell jegyezzem, hogy a könyvek latinok és németek voltak, és nem lehetett hozzájuk érni, réka-kínzás mesterfokon...Ami nagyon megfogott, az a Deutschesprache és a Die letzte 25 Jahren... A.) Deutschesprache, lehetett vagy 250oldal, mi meg 600oldalakból tanultuk. Felettébb bosszantó érzés volt. B.) Ott volt 4kötetben az utolsó 25év... Mekkora hatalom, de nem lehet beleolvasni :P, (((((A másik csoportból valaki megmozgatta az egyik könyvet és megmozdult  a polc, és lehullott a vakolat))))) A másik része ennek a túrának nagyon jó volt. Átmentünk a Lelkészségre és feladatok vártak ránk, csapatonként... :))) Egyik nap merengtem el, hogy milyen jó is volt a krumplinyomda ovisként, amikor kivágtunk formákat és bemártottuk festékbe. Nagyot nevettem, amikor Marcsi(ő fészkes rendező volt) ezt feladatot adta ki: vágjuk ki a Miskolci Egyetem emblémáját, a fogaskereket, krumpliból és nyomdázzunk belőle karszalagot :)
Közben indulót írtunk és csapatnevet választottunk, és Zakeus történetét dolgoztuk fel. Mi lettünk az Iron4th :)
Ebédeltünk a folyosón és Lelkészségi Irodán, meg, ahol ért minket a délidő. Majd lehetett választani 3program közül: Avas-kilátó/ásványkiállítás/vissza a koliba.
4kor kezdődött a 2órás sportprogram, foci/kosár/zumba/néptánc választék. A néptáncon voltak a legtöbben! Én fociztam, egyedüli lányként :P
Bocs, szocializációs eleveelrendelés, hogy csak-a-foci :)
Nagyon hamar lement a nap, a pályán átélni meg élvezetes is volt.

Esti áhítatban a kreativitásról hallhattunk, Isten teremtő szándékáról. Majd dicsőítéssel, origamival, beszélgetéssel zártuk a napot. Személyes élmények beszámolón kívül. :)